Lisandra születése a nagymamája szemével

LISANDRA

Történt 2018. júniusában, hogy Krisztiék bejelentették, hogy Mashának kistestvére lesz. Megint elkezdtem aggódni. Noémiéknél még nincs féléves Adélka, Masha állandóan leköt valakit, Kriszti bő féléve dolgozik..... mi lesz ezután?

Miután kiderült, hogy kislány, két lánynév került palettára (most megmondták). Kriszti lassan adagolta határozott elképzeléseit, melyeket át kellett gondolnom - egyetérteni - és támogatni benne.

Például:

- nem jár nőgyógyászhoz -> minek, amikor a terhesgondozáson követik az állapotát,

- nem megy szülész-nőgyógyászhoz ultrahangra -> a szonográfus sokkal körültekintőbb,

- dolgozik végig - > mert ha veszélyeztetett terhes, nem szülhet otthon,

- szóval otthonszülés -> a schock felső határa,

- nem kell EKG -> nincs benne a kiskönyvben,

- nem kell CTG -> bába nézi a szívhangot,

- medencében akar szülni...???

Csak a gyermekrendelőben el ne kapjon valami kórságot! Mit szól a főnöknője, hogy elmegy egy év után?  -> Ő nagyon rugalmas.

Hogy fog vezetni nagy pocakkal? Hogy fogadja Masha a kistesót?

És szép lassan minden megoldódott. Mashával sokat beszélgettek, vettek ezirányú mesekönyveket. A kiságy hónapokkal előbb bekerült Masha szobájába, így Ő is kipróbálhatta.

Kriszti problémamentesen növesztette pocakját, boldog volt, hiszen mindig is akart Mashának testvért. Nyáron csak egy hétvégére utaztak el nyaralni, egyébként dolgozott decemberig.

Még nem említettem a bábát; Béres Edina, aki rokon is, csodálatos, megnyugtató, profi teremtmény! Ő kísérte végig Masha érkezését is, aki aztán az István kórházban született. A felkészítő előadások után szerződést kötöttek a bábaszolgálattal. Én is utánaolvastam, internetet bújtam. Szimpatikusnak tűnt és meggyőzőnek a szemléletük, a NYUGALOM és a TERMÉSZETESSÉG.

De mi van, ha valami történik? Hess, hess, rossz gondolat! Nem lesz semmi baj!

Teltek a hónapok és Lisandra még nem fordult meg. A bába és a szonográfus nem izgult, van még ideje - mondták. És tényleg. Az utolsó ultrahang vizsgálatnál már fejvégű volt.

Agyon izgultam magam; mikor és hogy fog megszületni, ismeretlen vizekre evez Kriszti és azt szeretné, hogy Vele legyek, Papi meg Mashával. Illetve nincs pontos forgatókönyv, mert nem tudjuk mikor indul el Lisa. Éjjel? Nappal? Masha oviban lesz? Én dologozom?

És a lelkiismeretem. Ott van Adélka, csupa mosoly, kiegyensúlyozott tünemény! Velük mikor leszek? Noéminak hogy segítsek? És Masha ne kerüljön háttérbe!

No, a medence. Még sosem láttam ilyet. Miért nem jó Neki a kádban, ha már vízben akar szülni? De miért ítélkezem? Én aludtam a két gyermekem születésénél. Fogalmam sem lehet a fájdalomról, illetve dehogynem!

HALLOTTAM! Noémi lányom hangja a szülőszobából a folyosóra hallattszott, amikor szült. És nem lehettem Vele. Szörnyű érzés volt.

Szóval azt mondták, a medence felfújható és 3 m3-es. Hogy fér el a szobában? Ennyi víztől leszakad az emelet! Mi van, ha kifolyik a víz a szobába?

Amikor megláttam, megnyugodtam. Nem olyan nagy, strandmedencéhez hasonlít, saját belső műanyag rétege van. Kompresszorral lehet felfújni. Slaggal beleengedni a fürdőszobai csapból a melegvizet és a végén másik slaggal, búvárszivattyúval leengedni a lefolyóba.

Karácsony volt. Kriszti mondta, mindjárt szülünk. Asthon meg azt mondta, vagy medence, vagy karácsonyfa a szobában.

Január 8.  11. 15.  volt a megjelölt időpont, de Kriszti még 2018-ban akart szülni.

Szilveszterkor? -> Akkor buli van!

December 30.? -> Edina kisfiának a szülinapja, hadd legyenek együtt.

Mi történt? December 28-án délután ott voltunk megnézni a fájukat, örömködni, ruhákat rámolni. Krisztinek néha fájásai voltak, de estére abbamaradtak és mi hazajöttünk. Itthon társasoztunk a régi szomszédainkkal, de nem ittunk alkoholt, hátha menni kell.

És éjjel 1-kor csörgött a telefon, hogy menjünk! Pillanat alatt összekaptuk magunkat és kocsival hamar odaértünk. Krisztinek kb. hatperces fájásai voltak, én a talpát masszíroztam. Asthon már felállította a medencét, Papi Masha álmát őrizte. Edina aznap már két babát segített világra. Kriszti még egyedül küzdött, csak az utolsó órákban kérte Edinát, hogy jöjjön. Hajnalban háromnegyed négykor folyt el a magzatvíz, ami tiszta volt. A medencében térdelve, a karácsonyfa felé fordulva jött a csoda.

- Szedd már kiiiii! - kiabálta Kriszti.

És Edina megnyugtató hangon mondta: - Csak rajtad múlik, pihenj meg és aztán nyomjál.......

És 5 óra 01 perckor előbújt Lisa!

Én végig Krisztihez bújva sírtam, sajnáltam a fájdalmak miatt és közben tartottam a kamerát, hátha látjuk az érkezést. Asthon hősiesen végigkísérte az érkezést és fényképezett. A másik bába, Éva, fehér törölközővel várta a kis jövevényt. Edina a víz alól Krisztire tette a babát, Ő felsírt és mindannyiunk szeme könnyben úszott.

Pár perc múlva Krisztit a kanapéra segítettük, természetesen Lisával együtt, hiszen a köldökzsinór még összekötötte Őket. Lisa már próbált szopizni. Vártuk a placenta megszületését. Kb. félóra- egy órán belül csúszott ki épségesen. A bábák aprólékosan átnézték, elmagyarázták nekünk, melyik milyen felszín, hogy helyezkedett el a magzat. A placenta erezete egy fára hasonlított, amint a törzsből elágaznak a kisebb-nagyobb ágak. Festővászonra még lenyomatot is csinált a fotós, aki később érkezett. Asthon vágta el a köldökzsinórt, Edina kötötte el, Éva pedig szorgalmasan töltögette a hivatalos papírokat. A "halasmérleg" 3230g-ot mutatott.

Természetesen Papit rögtön kihívtam Masha szobájából, amint világrajött Lisa. Egymást ölelve örömkönnyeket hullattunk. Jól vigyázott első unokánkra, mert Ő reggelig fel sem ébredt.

Noémi is úton volt Békásmegyer felé. Izgult, ha valami baj lenne, nem érnek be 7, csak 10 perc alatt a Margit kórházba és Ő majd a folyosón őrködik a szülés ideje alatt, mert nem bírná a fájdalmat hallgatni.

De az élet mindent elrendezett!

Mire odaért, már mindannyian örömködtünk. Ő tappancs lufival kedveskedett az újszülöttnek és saját készítésű linzerrel kínálta a kimerült felnőtteket.

A bábák hipp-hopp rendet raktak, Edina kikísérte zuhanyozni Krisztit, vérnyomást mért, közös fotók és elmentek.

Elfelejtettem leírni, hogy a vajúdás alatt többször nézett szívhangot Edina még a víz alatt is és profin felkészülve, oxigén palackkal, fertőtlenítővel, váltóruhában végezték csodálatos munkájukat.

Kriszti a kanapén pihent Lisával, mi csak néztük Őket. Papi és Asthon meg ledőlt, de nem sok idejük maradt az alvásra, mert felébredt Masha. Nyolc órakor, kicsit álmos szemekkel jött át a nagyszobába, és láss csodát, a kistestvére már ott várta! Odalépett, megsimogatta, fejét mellédugta, és mindkettejüket szeretettel ölelte Kriszti.

A rendrakás közben délelőtt, még Asthon és Masha is beült a medencébe, persze víz nélkül.

Mostmár megnyugodtam és nagyon örülök, hogy ismét részese lehettem unokám születésének és megismerhettem az otthonszülés varázsát.

Kívánom, hogy az életben minden ilyen jól sikerüljön, ahogy eltervezi az ember. Példa rá Krisztike, aki akaratát végigvitte árkon-bokron által.

Drága Lisandra! Boldog első születésnapot kívánok családod körében! Mama

                                                                                                                       Szabó Katalin (nagymama)