Első fiam, Máté október 17-én született Edina és Évi segítségével. Hosszas bábakeresés után, már szinte a finisben találtam Edinára. Pont ilyen bábát és nőt képzeltem segítőmnek, mint ő, nagyon hálás vagyok a Sorsnak, hogy végül csak hozzávezetett!

Éjjel már éreztem, hogy készül a babám, de csak reggel 7-kor szóltam errről Edinának, majd 9-ig még visszafeküdtem aludni, majd egyeztettünk a helyzetről és bevonultam a fürdőbe, rendbe szedni magam a nagy eseményre: hajmosás, körömvágás.... Fél 12-kor egy szülés-születés meditáció felgyorsította és erősítette a méhösszehúzódásokat. Többnyire a wc-n vajúdtam, mert minden összehúzódásnál volt vérzésem-ettől meg is íjedtem egy kicsit. Egyszerre voltam éhes és álmos, de Edina javaslatára előbb ettem. Ahogy készült a tejfölös-sajtos rizstészta, folyamatosan jártam a wc-re vajúdni, ezert 1 óra alatt tudtam megebédelni, ekkor szóltam Edinának is, hogy felgyorsultak az események. 2-re ért ki, már nagyon vártam! Megvizsgált, a felénél jártam, a vérzést még éppen a határon belülinek tartotta, így tovább vajúdtam ágyon, wc-n, zuhanyban nagy kilégzésekkel és nyíló virágokra gondolva közben. Na meg lelki szemeim előtt volt egy 10 cm-s kör, centinként növekvő sugarakkal.A férjem támogatását nem fogadtam el, csak Edinába kapaszkodtam -néha szó szerint!Az addigi vajúdás egyszer csak testhullámzásba és tolóingerbe váltott. Itt már a férjemre támaszkodtam, az ágy szélére ült, én pedig szemből rá. Közben forgolódtam, de végül ebben a pózban született meg Máté, miután hirtelen távozott a magzatvíz.

A vajúdás intenzívebb szakaszában a kilégzésekkor engedtem ösztöneim hangjainak, hörögtem, aaaaah-tam és kerestem Edina, erőt adó és együttérző kezét, miközben folyamatosan bíztatott!

A kitolás nagy erőt és kitartást igényelt tőlem - szerettem volna, ha már vége van és végre megláthatom Mátét - minden porcikáját éreztem, ahogy kibújt belőlem.

A férjem 1 hét után is a hatása alatt van! Gyönyörű, természetes, őserős megtapasztalás volt! Igaz, medencében terveztem, de elkéstünk az előkészületekkel-így volt tökéletes!Örök hála Edina és Évi szakszerű, mégis gyengéd segítségének, támogatásának!

Ölvedi Réka