Kosár
0
0 Ft
Lilla
Tudtam és éreztem, hogy éjjel megindul a szülés, még azt is, hogy éjfélkor fog elfolyni a magzatvíz.
Este korán lefeküdtünk a 3,5 éves kislányommal, elbúcsúztunk a pocaktól.
Éjfél után 10 perccel egy furcsa érzés ébresztett, kiugrottam az ágyból és abban a pillanatban elkezdett csordogálni a magzatvíz végig a lábamon.
Gyorsan írtam a bábámnak és a dúlámnak, hogy legyenek készen, jelentkezem ha beindul a szülés.
A dúlámmal, Anitával, folyamatosan kapcsolatban voltunk. Hirtelen elkezdtek sűrűsödni az összehúzódások és írtam neki, hogy örülnék, ha átjönne, mire ő azt a választ adta, hogy mindjárt itt van a házunk előtt.
Férjem beengedte, sokat beszélgettünk, és még annál is többet nevettünk, közben pár összehúzódást átlélegeztünk, de egyre ritkábban jöttek, míg végül teljesen elmúltak.
Hajnal 3 óra körül lefeküdtünk aludni. Olyannyira, hogy reggel 8 óra körül ébredtem fel.
Miután felkeltem egyből felerősödtek az összehúzódások, nagyon sűrűn jöttek, teljesen magukkal rántottak. Anita folyamatosan hozta a forró borogatást minden összehúzódásnál és velem együtt lélegzett, támogatott és hatalmas erőt adott. Egy idő után Anita tanácsolta, hogy szerinte hívjuk fel Edinát, a bábámat, hogy induljon el. Én nem éreztem még szükségét, igazán jól bírtam. Majd nemsokára beláttam, hogy igaza van, szóltam Krisztiánnak, hogy hívja fel Edinát, hogy jöjjön.
Tíz óra körül megérkezik Edina, aki hozta magával a nyugalmat, a bátorítast, a szeretet.
Valamikor Edina bábatársa Éva is megérkezett, de rá nem emlékszem, hogy mikor jött.
Miután felkeltem egyből felerősödtek az összehúzódások, nagyon sűrűn jöttek, teljesen magukkal rántottak. Anita folyamatosan hozta a forró borogatást minden összehúzódásnál és velem együtt lélegzett, támogatott és hatalmas erőt adott. Egy idő után Anita tanácsolta, hogy szerinte hívjuk fel Edinát, a bábámat, hogy induljon el. Én nem éreztem még szükségét, igazán jól bírtam. Majd nemsokára beláttam, hogy igaza van, szóltam Krisztiánnak, hogy hívja fel Edinát, hogy jöjjön.
Tíz óra körül megérkezik Edina, aki hozta magával a nyugalmat, a bátorítast, a szeretet.
Valamikor Edina bábatársa Éva is megérkezett, de rá nem emlékszem, hogy mikor jött.
Éva melegítette a vizet, amiben a borogatáshoz szükséges textilek voltak. Anita minden fájásnál hozta az újabb adag tűzforró borogatást.
Kizárólag állva tudtam vajúdni, végtelen hosszúnak tűnő egy óra következett, mintha megállt volna az idő, mintha nem lett volna más csak én és az összehúzódások, a forró borogatások, és a bíztató kezek, hol a férjemtől, hol Edinától. Nem volt szünet, nem volt pihenő. Egyszercsak úgy éreztem, hogy le kell dőlnöm, érintkeznem kell a földdel. Letérdeltem, fejemet ráhajtottam a kanapéra és rámszállt a végtelen csönd, nyugalom. Megszűnt minden ami addig körülvett, csak én voltam és a kisbabám, könnyeztem a boldogságtól, azt hiszem ez volt a búcsú pillanata. Ebből az idilli állapotból Krisztián hangja zökkentett ki, odajött mellém és azonnal visszajöttek az összehúzódások, de már mások voltak, már egyre kevésbé kellett a borogatás. Leültem a kanapéra és Krisztián velem szembe volt, fogtam a vállait, ő fogott engem és csak néztük egymást, boldog voltam
Éreztem, hogy a kisbabám egyre lejjebb jön, hogy mindjárt találkozunk. A földre térdeltem és hamarosan éreztem is a tolófájásokat, Krisztián fogta a kezemet, bíztatott, erőt adott, végül 11:11-kor megszületett a kislányunk, Lilla. Hátradőltem Krisztián karjaiba, Lilla a hasamon volt, felsírt, majd utána egyből el is aludt. Végtelen szeretet, boldogság, Krisztián ölel kettőnket egyszerre, Lilla hazaért.
Miután mindenki elment, bebújtunk az ágyba hárman és csak gyönyörködtünk a kislányunkban, nagyon meghitt órák voltak, életünk legszebb pillantai.
Zsidi-Csermák Cintia Alsónémedi, 2017.08.26.